Egy amerikai lobbiszervezet szerint Trumpék már gondolkodnak egy Orbánéknak nyújtott gesztuson
Újra aláírhatják a felek a magyar–amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.
Újra aláírhatják a felek a magyar–amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.
A 2024-es naptári év jelentős változást hozott a multinacionális cégek életében, ugyanis ez az első év, amikor a globális minimumadóra vonatkozó szabályoknak eleget kell tenniük. Cikkünkben a szabályozás főbb sarokpontjait, illetve a jogalkotás legfontosabb fejleményeit foglaljuk össze.
Az ötletgazda szerint ez a demokrácia szempontjából is fontos lenne, de azt ő sem tudja, mikorra sikerül elfogadtatnia a világ hatalmaival.
Fizessenek a gazdagok! Ez a követelés elérte a G20-államok szintjét is, ahol a pénzügyminiszterek olyan globális adón gondolkodnak, amely amellett, hogy növelné a társadalmi igazságosságot, feltöltené a mindenütt gondokkal küszködő államkasszát is.
Hogyan jutott el a globális minimumadó koncepciója néhány év és elbukott próbálkozások után a megvalósításig? Hogyan formálta saját érdekei szerint az Egyesült Államok, és hogyan érinti Magyarországot? Erről ír vendégcikkében Kocsis Richárd, az EY szakértője.
A globális minimumadó a költségvetések helyzetén nem sokat javít, Kína és az USA kimaradása pedig amúgy is korlátozza a hatását.
A lottón, kenón, puttón szerzett nyeremények után a jövőben nem kell személyi jövedelemadót fizetni, továbbra sem kell reklámadót fizetni, bevezetik az e-nyugtát, jövőre indul az e-áfarendszer, nő a gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető összeg, kivezetik a közművezetékek adóját, és igent mondtak a globális minimumadóra is, de talán a legfontosabb, hogy valóban nem került bele az adócsomagba a másodállású vállalkozókat sújtó extra járulékról szóló rész.
Kevesek járnak jól új adószabályokkal, köztük vannak a Túró Rudi szerelmesei és a pénzüket bizalmi vagyonkezelésben forgató gazdagok. Fokozatosan élesedik a globális minimumadó, jön az e-áfa és az e-nyugta.
A magyar kormány tavaly még vétóval fenyegetett a minimumadó miatt, most kiderült, hogy javítja az ország versenyképességét, és plusz 96 milliárd forint bevételt hoz a költségvetésnek. Igaz, épp a vétófenyegetéssel sikerült elérni, hogy az iparűzési adó beleszámítson, így sokkal kisebb hatása lesz.
Csúszásban van az adóreform, pedig ettől is függenek az uniós források.
A magyar kormány 2022 végén azzal a feltétellel fejezte be a közös sarc ügyének gáncsolását, hogy az Európai Unió megadott nekünk egy könnyítést, melynek köszönhetően nem csökken az ország vonzereje a befektetést fontolgató multik szemében. A globális minimumadó azonban így is kellemetlen változásokat hoz a nálunk működő nemzetközi vállalatok életébe, ami akár áremelésekbe is torkollhat.
Első ránézésre csak afféle kapcsolt árunak tűnik a globális minimumadó megszavazása, pedig e lépésnek gyakorlati következménye is lesz. A feltételes módban megkapott uniós pénzek a forint visszaerősödését hozhatják. Kockázatok azonban maradnak.
Közös nyilatkozatot adtak ki Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország pénzügyminiszterei.
A magyar diplomácia megvétózta a törvényjavaslatot, noha azt korábban elfogadta. Brüsszel most arra készül, hogy a fokozott együttműködés keretében fogadtassa el a globális társasági minimumadó törvényt, hogy megkerülje a magyar vétót – írja a Politico.
Magyar Levente államtitkár szerint még nem jött el az ideje, hogy ezt az adót bevezessük, de bízik benne, hogy konszenzusra jutnak majd.
A magyar és a kínai külügyminiszter tárgyalásáról mindkét fél mást tartott fontosnak kiemelni.
A pénzügyminiszter szerint nyomást akar gyakorolni Washington Magyarországra a lépéssel. Azt nem említette, hogy a magyar kormány kire akar nyomást gyakorolni a globális minimumadóról szóló megállapodás hirtelen vétójával.